Az Európai Bizottság 2020-ban indította el a Zöld Megállapodás "felújítási hullámát", hogy elősegítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és az évszázad közepére elérje a nettó nulla kibocsátást. Ez egy olyan szabályozás, amelynek célja azon épületek számának növelése, amelyek energiahatékonysága és ökológiai teljesítménye átalakításon esik át, és egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek megfelelnek a Párizsi Megállapodásban foglalt kötelezettségeknek – egy globális paktumnak, amelynek célja a hőmérséklet-emelkedés jóval 2 °C alatt tartása .
Az épületkorszerűsítési program azt a célt tűzi ki, hogy az uniós épületkorszerűsítési projektek aránya évi 1%-ról 3%-ra emelkedjen. Ez jelentős lépés, de Hanna Uusitalo, a KONE környezetért és fenntarthatóságért felelős alelnöke szerint sokkal többet lehet tenni.
"A igény megvan, az akarat és a rugalmas megoldások pedig ennek nyomán jönni fognak" - mondja Uusitalo. "Beszélnünk kellene arról, hogy az épületkorszerűsítési projektek arányát évente 7-10% -ra növeljük."
A modernizáció előnyös a bolygó és az emberek számára
Uusitalo rámutat, hogy az épületek korszerűsítése többről szól, mint az energiafogyasztás csökkentése. Az épületek korszerűsítésének célja az azt használó emberek előtérbe helyezése. Az épületen belüli emberáramlás javítása a liftek utólagos felszerelésével azt jelenti, hogy a felvonók jobban és hosszú távon kiszolgálják a felhasználókat, illetve, hogy ne legyenek elavultak, mint például ebben a madridi irodaházban.
A további modernizáció mellett szóló érvek egyértelműek. Az épületek jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázkibocsátáshoz, és Európa energiafogyasztásának 40%-át teszik ki. Ennek az energiának a háromnegyede az épület működése során keletkezik, a többi pedig az építőanyagok gyártása során.
Sőt, Uusitalo idéz egy 2017-es tanulmányt, amely megállapította, hogy Európa meglévő épületállományának 97% -a energiahatékonysági fejlesztésre szorul.
"A felújítási hullám több szinten fokozatosan indul, majd végül felgyorsul."
Ruben Zonnevijlle, a Holland Zöld Építési Tanács (DGBC) programmenedzsere egyetért a további modernizáció sürgősségével. Úgy véli továbbá, hogy az uniós Zöld Megállapodásnak tovább kell mennie, ha az Európai Bizottság el akarja érni azt a célkitűzését, hogy az évtized végére az 1990-es szint legalább 55%-ára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Mindazonáltal pozitívnak látja a haladási irányt.
"Ez egy hullám," mondja Zonnevijlle, "amely több szinten fokozatosan indul, majd végül felgyorsul." Kezdetben sok kihívással kell szembenéznie a szabályozás végrehajtásának, nem utolsósorban például a jogszabályok országos szintű érvényesítésével. Az energiahatékony felújítási szabályozás bevezetésének elősegítése érdekében a World Green Building Council ütemterveket és eszközöket hoz létre, mint például stratégiákat az épületek "Párizsbiztossá" tételére vagy például különböző fenntarthatósági felmérések elvégzésére.
Jövőbeli városaink már itt vannak
A jó hír az, hogy a 2050-es jövő városai már megépültek. "A mai épületek mintegy 80%-a még 2050-ben is létezni fog" – mondja Uusitalo. "Most már csak annyit kell tennünk, hogy okosabbá, tisztábbá és karbonsemlegesebbé tegyük őket. Modernizálnunk és újrapozicionálnunk kell, hogy a meglévőt egyenrangúvá tegyük az újjal."
Az épületek sikeres korszerűsítése és újrapozicionálása az emberek áramlásának és hozzáférhetőségének megértésével, frissítésével és optimalizálásával kezdődik. "Az intelligens készenlét lényege, hogy az embereket helyezzük a modernizáció középpontjába – így együtt dolgozunk azon, hogy megértsük az emberek áramlását az irodaházakban, kórházakban, szállodákban, szabadidős létesítményekben – olyan központokban, amelyek összekötik az embereket."
Jó példa erre a bostoni TD Garden sportaréna megújítása az USA-ban, ahol a modernizáció számos okos emberáramlási megoldást igényelt, alkalmassá téve az épületet a mai látogatók megváltozott igényeire.
"A jelenlegi épületek mintegy 80%-a 2050-ben is létezni fog. Most már csak annyit kell tennünk, hogy okosabbá, tisztábbá és karbonsemlegesebbé tegyük őket."
"Arról is szól, hogy jobban megértsük, hogyan használják az emberek az épületet. Ha csak egy emeletet használnak, akkor ne pazarolják az energiát a többi, üres emeleten" – teszi hozzá Uusitalo.
Uusitalo úgy látja, hogy a városvezetők és tervezők vannak a vezetőülésben. Az Európai Bizottság tavaly jelentette be azt a projektet, amelynek célja, hogy 2030-ra 100 várost klímasemlegessé tegyen. Ezek a városok kísérleti ökoszisztémákként fognak működni, hogy segítsenek más városokat a klímasemlegesre való átállásban 2050-ig. Uusitalót azonban leginkább az nyűgözte le, hogy 400 város jelentkezett. "Tehát az akarat megvan!"
Az intelligens felvonók lehetővé teszik az emberek hatékony áramlását - és akár áramot is termelhetnek
Az egyik innovatív módja annak, hogy a KONE felvonók csökkentsék a kibocsátást az épület korszerűsítésének részeként, a regeneratív hajtások telepítése, amelyek összegyűjtik és tárolják az egyébként elpazarolt energiát, és újra felhasználják a motor meghajtására. A rendszerek is egyre okosabbak. A felvonók optimalizálhatják az energiafelhasználást azáltal, hogy olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a kihasználtság és a napszak. A fejlett algoritmusok csoportosíthatják az ugyanarra az emeletre utazó utasokat, csökkentve a megállók számát és minimalizálva az üzemidőt.
Zonnevijlle dicséri az olyan gyártók záródó ciklusú műveleteit is, mint a KONE, amely "terméket és szolgáltatást is" kínál prediktív karbantartással és életciklus végi alkatrészcserével. Ez hozzájárul az energiahatékonysághoz és a körforgásos gazdaság fejlődéséhez, például azáltal, hogy a korszerűsítésből és újrafeldolgozásból származó értékes anyagokat visszanyeri, vagy új vagy meglévő értékláncokba helyezi át.
A KONE már együttműködik saját ügyfeleivel, hogy megbirkózzon az új körkörös modellek megtalálásának kihívásaival. Szükség van oktatásra, az emberek bevonására és képzésére az új körforgásos megközelítésekhez, az automatizálás, az adatkészletek és a nehéz alkatrészek szétszerelésére szolgáló technikák kihasználására, valamint a vevők és az eladók közötti hatékony együttműködésre. Uusitalo egy olyan jövőbeli megoldást képzel el, amely hasonlíthat egy társkereső alkalmazásra.
"Képzeljünk el egy körkörös platformot" – mondja Uusitalo – "amelyet mesterséges intelligencia hajt, és összekapcsolja a feltörekvő értékhálózatokat és a hatékony tranzakciókat."
Eközben a kilowatt felhasználás csökkentéséhez egy épületben olyan berendezések széles körű használatára van szükség, mint a napelemek és a hőszivattyúk, vagy a fűtés, szellőzés és légkondicionálás (HVAC) korszerűsítése. "Ezeket az extra anyagokat mind le kell gyártani, ami önmagában több kibocsátást, úgynevezett beépített szén-dioxid-kibocsátást generál" - magyarázza Zonnevijlle.
Tekintettel azonban arra, hogy a meglévő épületek már jelentős mennyiségű beépített energiát fogyasztottak eredeti építésük során, a bontás és az új építés helyett a felújítás általában messze az alacsonyabb kibocsátású választás, ami szükséges lépés a fenntartható és éghajlatbarát jövő felé.